Mi a különbség a szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyák és a lassú hatóanyag-leadású műtrágyák között?

A mezőgazdaság fejlődésével a műtrágyafajták sokasodtak, a besorolások pedig részletesebbek lettek.  Ez sok gazdálkodót elgondolkodtatott: mi az a szabályozott hatóanyag-leadású műtrágya? Mi az a lassan felszabaduló műtrágya? Mi a különbség a szabályozott és a lassú hatóanyag-leadású műtrágyák között?

I. Mi az a szabályozott hatóanyag-leadású műtrágya?

A szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyák meghosszabbítják a tápanyagok lebomlási és felszabadulási idejét olyan módszerekkel, mint a bevonat, kapszulázás és inhibitorok hozzáadása. Ez segít a műtrágya tápanyagainak felhasználási arányának javításában, ezáltal növeli a műtrágya hatékonyságát és elősegíti a mezőgazdasági termelés növekedését. Ez az egyik a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott műtrágya. A közönséges szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyákat nagy vonalakban a következőkre osztják: kénbevonatos (műtrágyával bevont), gyantával bevont és karbamid enzimgátlók.  Különböző gyártási eljárások alapján tovább oszthatók: összetett típusra, vegyes típusra és kevert típusra.

II. Mi azLassan felszabaduló műtrágya?

A "kibocsátás" arra a folyamatra utal, amelynek során a tápanyagok kémiai anyagokból olyan hatékony formákká alakulnak, amelyeket a növények közvetlenül fel tudnak venni és hasznosítani (például feloldódás, hidrolízis és lebomlás); "lassú felszabadulás" azt jelenti, hogy a vegyi anyag tápanyag-kibocsátási sebessége jóval kisebb, mint a talajba juttatott, könnyen oldódó műtrágyák kibocsátási sebessége. Ezért a biológiai vagy kémiai hatás hatására lebontható szerves nitrogénvegyületeket (például karbamid-formaldehid UF-eket) általában lassú hatóanyag-leadású műtrágyának nevezik.

III. A szabályozott és a lassú hatóanyag-leadású műtrágyák közötti különbségek

Mind a lassú felszabadulású, mind a szabályozott hatóanyagleadású műtrágyák lassú tápanyag-leadási sebességgel és hosszan tartó hatásokkal rendelkeznek. Ebben az értelemben nincs közöttük szigorú különbség. A tápanyag-leadási sebesség szabályozásának mechanizmusát és hatékonyságát tekintve azonban különbségek vannak a lassú és a szabályozott hatóanyagleadású műtrágyák között. A lassan felszabaduló műtrágyák kémiai és biológiai tényezőkön keresztül lassítják a tápanyag-felszabadulás sebességét, a kibocsátást számos külső tényező befolyásolja, mint például a talaj pH-ja, a mikrobiális aktivitás, a talaj nedvességtartalma, a talaj típusa és az öntözővíz mennyisége; míg a szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyák külső bevonatot használnak a vízben oldódó műtrágyák kapszulázására, ami lehetővé teszi a lassú tápanyag-felszabadulást. Amikor a bevont műtrágya részecskék nedves talajjal érintkeznek, a talajban lévő víz áthatol a bevonaton, és a műtrágya egy része feloldódik. Ez az oldott vízben oldódó tápanyag azután lassan és folyamatosan kifelé diffundál a bevonat mikropórusain keresztül. Minél magasabb a talaj hőmérséklete, annál gyorsabban oldódik fel a műtrágya, és annál gyorsabban halad át a membránon; minél vékonyabb a membrán, annál gyorsabb a behatolás.

A tápanyag-összetétel szempontjából is van különbség a kettő között.Lassan felszabaduló műtrágyáktöbbnyire egytápanyagú műtrágyák, elsősorban lassan felszabaduló nitrogénműtrágyák, más néven hosszú hatástartamú nitrogénműtrágyák, amelyek vízben nagyon kevéssé oldódnak. A talajba juttatást követően a műtrágya kémiai és biológiai tényezők hatására fokozatosan lebomlik, és a nitrogén lassan szabadul fel, kielégítve a növény nitrogénszükségletét a teljes növekedési időszak alatt. A szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyák viszont többnyire N-P-K összetett műtrágyák vagy nyomelemekkel kiegészített komplett tápműtrágyák. A talajra történő kijuttatásuk után a kibocsátási sebességüket csak a talaj hőmérséklete befolyásolja. A talaj hőmérséklete azonban nagyban befolyásolja a növények növekedési ütemét. Egy bizonyos hőmérsékleti tartományon belül a talajhőmérséklet emelkedésével növekszik a szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyák kibocsátási sebessége, ezzel párhuzamosan nő a növény növekedési üteme, és nő a műtrágyaigénye is.

Egy másik tényező az, hogy a tápanyag-leadás sebessége megfelel-e a növény tápanyagszükségletének a különböző szakaszokban. A lassan felszabaduló műtrágyák egyenetlenül bocsátják ki a tápanyagokat, és a tápanyag-leadási sebesség nem feltétlenül szinkronizál a növény tápanyagszükségletével; a szabályozott kibocsátású műtrágyák a növény tápanyagigényének megfelelő ütemben bocsátják ki a tápanyagokat, így kielégítik a növény tápanyagszükségletét a különböző növekedési szakaszokban.